11.rész

Kedves Olvasók!

Nagyon jó látni, hogy ezúttal is összehoztátok azt az 1 feliratkozást.  2 új oldalt találhattok meg felül az elkövetkezendő napokban, a Critics (kritika), és Awards (díjak) név alatt. Sajnálom hogy csak így estefelé teszem ki a részt, de ahányszor átnéztem, valami sosem tetszett benne, és elég sokszor átírtam. Azonkívül tanulnom is kellett, mert ugyebár még nincs itt a nyár, de szerencsére a tavaszi idő már megjött.:) Tegnap felállítottátok a 2. rekordot, az aznapi 350 látogatót. Köszönöm a sok kommentet is amit írtatok! ♥ Zenének Taylor Swfit- Everything Has Changed c. számát linkeltem, egy számomra nagyon kedves feldolgozásban. Kitaláljátok hogy miért?:) Jó olvasást!

Love, Dream

Clarie Evans

Már csak 2 nap Clar, már csak 2 nap és megjönnek apámék- kifújtam a levegőt és felültem az ágyamban. Már 9 óra is elmúlt,de semmi kedvem nem volt kimenni. Nem sokat aludtam az éjjel. Felnyitottam a laptopom tetejét és felmentem Twitterre. 2 új követői kérésem jött. Az egyiken nem csodálkoztam. Ericet rögtön visszajelöltem. A másiknál viszont megdermedtek az ujjaim. Miért kell már a neten is zaklatnia?! Élőben nem elég? Végül Justint is visszakövettem, de rögvest ki is léptem az oldalról. Bepötyögtem egy bulvár oldalt, és végignéztem a legújabb pletykákat. Az egyikre különösen felfigyeltem.

Everything Has Changed

Justin Bieber 2 koncertet fog Londonban adni a hétvégén.

Lecsuktam a laptopot és kimásztam az ágyból. Ne gondolj Londonra, nem szabad. Az emlékek mellett csak fájdalom tölt el olyankor. Engedd el. Lezuhanyoztam, így sikerült megnyugtatnom magamat. Kinéztem az ablakon. A nap vakítóan tűzött, csaknem megolvasztotta az utcában parkoló járműveket. Felvettem egy laza nyári göncöt, hajamat laza kontyba fogtam és lekullogtam a lépcsőn. A hasam már korgott, és a tegnap este után talán nem kell megint szócsatát vívnunk-gondoltam. Justin a konyhaasztalnál ült, és telefonozott.

- Jó reggelt- vettetem oda, aztán a hűtő felé vettem az irányt.

- Csoda történt. Te tudsz illedelmes lenni? - nézett fel.

- Mi lenne ha egyszer az életben nem tennél megjegyzést a viselkedésemre?- nyúltam oda egy doboz tejért.

- Nem tudom.

Levettem egy bögrét a polcról.

- Van kakaóporod?

- Jobb alsó szekrény. Nekem is csinálsz?

Bólintottam,miközben lehajoltam a kakaóért.

- Muszáj gatyát hordanod?- röhögött mögülem,én pedig összeszorítottam a fogaimat, felálltam és neki háttal elkezdtem csinálni a finom,meleg italt.

Mikor elkészültem elé toltam egy egyiket,és leültem vele szemben.Sokáig kevergettem a kanalat.

- Baj van? - király,neki is feltűnt.

- Csak nem tudok mit kezdeni veled- emeltem rá a tekintetemet.

Először érdeklődést, aztán megnyugvást és végül apró mosolyt véltem felfedezni vonásain.

- Egyszerű. Ne tagadd hogy vonzódsz hozzám- kortyolt nagyot.

- Az istenért Justin! Egyszer kelek fel úgy hogy ma nem bunkózom veled, de mindent tönkreteszel- felálltam, otthagyva a bögrét és elindultam vissza az emeletre.

Erős karok ragadták meg a vállaimat, gyengéden megállítva.

- Sajnálom. Oké,Clar? Nem volt szándékos. Nem akarom hogy visszamenj- őszintének tűnt.

Kezeit mindig nem vette le rólam, egészen addig, amíg vissza nem ültem a helyemre.

- Mit akarsz ma csinálni?

- Csinálok valami ebédet, aztán passzolok...

- Tudsz főzni? - röhejes fejet vágott,melynek láttán eleresztettem egy nevetést.

- Igen,bármilyen meglepő,tudok főzni- nem bírtam abbahagyni.

Csak ült, és barna szemeit nem vette le rólam. Mikor már majd kilyukadt a hasam, lenyugodtam, és rákérdeztem.

- Mit nézel?

- Még soha nem hallottalak nevetni.

Lesütöttem a szememet, de rögvest fel is nyitottam.

- Eddig nem volt rá okom. Sem amiatt ami történt, sem a viselkedésed miatt- rántottam meg a vállamat.

- Kérlek, csináld gyakrabban. Nagyon tetszik. És mit akarsz főzni?

- Szereted a palacsintát,ugye?

- Ja- ujjaival szorgosan kezdett pötyögni a mobilja kijelzőjén.

Kiraktam egy nagy tányérra a csokis,lekváros és túrós palacsintákat, aztán szóltam Justinnak is.

10 perc múlva nagy kegyesen bevonult az étkezőbe és leült az asztalhoz. Kapásból 5 palacsintát rakott ki a tányérjára, és csak úgy tömte magába őket.

- Finom- dünnyögte teli szájjal, mire gyomrom összerándult.

- Kösz- fintorogtam.

Lassan én is elkezdtem enni, figyelve arra, hogy ne nézzek rá.

Már a tányérokat mosogattam, amikor mögém állt.

- Mi van?- kérdeztem hanyagul, nem komolyabb figyelmet fordítva felé.

Felült a pultra, és csak miután befejeztem,utána kezdett el beszélni.

- Hercegnő, meg kell beszélnünk valamit- nézett rám komolyan.

Megtöröltem a kezemet és leültem az asztal tetejére.

- Hétvégén nem leszek Los Angelesben-kezdett bele.

Tudtam róla, de nem bántam. Szükségem volt ennyire időre-távol tőle, hogy összeszedjem magamat.

- Londonban lesz koncertem...

- Tudok róla- vágtam a szavába. - Legalább lesz egy nyugodt hétvégém.

 - Szeretnék kérni tőled valamit.

- Nem tűnök el, ha erre akarsz célozni. Természetesen nem miattad.

- Istenem Clarie- barna szemeit a plafonra meresztette, aztán ismét vissza rám. - Mást szeretnék kérni.

Ezt már nem tudtam lereagálni. Fogalmam sem volt, mit akar.

- Hercegnő, szeretném ha elkísérnél Londonba.