13. rész

Kedves Olvasók!

Nem tudok mit írni. Elképesztőek vagytok! Olyan hamar összehoztátok a hiányzó 4 feliratkozót,hogy csak kapkodtam a fejem! Meg ma egyébként is elég rohanós napom volt. Megszületett az unokahúgom, Zsóka.♥ Tündéri kislány, bár még csak fényképről láthattam. Remélem a napokban meg tudom majd látogatni. Köszönöm hogy itt vagytok velem, követitek a történetet és véleményt írtok. Nagyon sokat számít az egyes részek után, mert ezekre tudom alapozni a további írásaimat. A 14. részt 3 további feliratkozónál hozom(33).
Jó olvasást!

Love, Dream

Titanium

Justin Bieber

Kinyitottam a szememet, és oldalra fordultam, hogy láthassam őt. Ő is az oldalán feküdt, velem szemben, szája enyhén nyitva volt. Kócos haja szanaszét hevert körülötte. Elképesztően gyönyörű látványt nyújtott. Ujjaimat lassan végighúztam a karján, óvatosan, nehogy felébresszem. Az érzés,ami szorította a belsőmet, egyre erősebbé vált. Féltem tőle, hogy ismét elzárkózik, amikor már olyan közel voltam a célomhoz. Így kikeltem az ágyból és halkan becsuktam magam mögött az ajtót. A laptopommal a kezemben feküdtem vissza a saját ágyaban, és gondolkoztam. Tegnap este jóleső érzés fogott el, amikor a vállamon aludt el. Különös vonzódást éreztem iránta, igen. De semmiképpen nem akartam összejönni vele. Csak 1 éjszakára. És ez az éjszaka egyre csak közeledett.

Már nem tudtam mit kezdeni magammal, így felöltöztem és elmentem otthonról. Az utam egyenesen Jessica házához vezetett. Bár fogalmam sincs hogy miért, ismét szükségét éreztem testi szükségleteim kielégítésének. 

- Justin. Kezdjek aggódni, a rendszeres látogatásod miatt?- nyitott ajtót.

- Lehet hogy csak kellesz nekem- léptem át a küszöböt, és kezeimet a derekára csúsztattam.

- Ezt nem tagadhatom- átkarolta a nyakamat és berúgta az ajtót.

Száját szenvedélyesen tapasztotta az enyémre. Egyre vadabbul ráncigáltam le róla a ruhadarabokat- azt a keveset, amit a kora reggeli óra miatt viselt. Nem jutottunk el a hálószobáig...

Clarie Evans

Mikor a napfény átszűrődött az ablakomon duzzogva húztam fejemre a párnát. Aztán feltűnt hogy egyedül vagyok a szobában. Felültem az ágyban. Justin eltűnt. Próbáltam figyelmen kívül hagyni a csalódottságot,amit éreztem. Nem kötődhetek hozzá. Jobban nem,mint egy testvérhez. Egyébként, még azért is meg kell dolgoznia. A mobilom reggel 8 órát mutatott. Jött egy üzenetem is,alig pár perce.

Jó reggelt! A stúdióban vagyok, ha gondolod gyere be. A kocsit otthon hagytam, kulcsok az asztalon. J.

Igen, egyértelműen nem volt kedvem elmenni oda. Hosszasan feküdtem az ágyban, de miután nem tudtam másra gondolni, csak Londonra és a koncertre, inkább felhívtam Ericet.

- Igen? - hallottam meg mély hangját a vonal túlsó végén. 

- Clar vagyok.

- Helló csajszi! Mi a helyzet?- még mindig jobb mint a hercegnő.

- A fogva tartóm nem tartózkodik itthon- mosolyogtam magamon, amikor ezt kimondtam. Kicsit meg is bántam, de nem törődtem vele. - Lenne kedved átjönni filmet nézni? 

- Biztos nem zavarnék?

- Nincs itthon. Egyébként, nem érdekel mit gondol. És egy barátot mindig szívesen látok- reméltem hogy érteni fogja a célzást a barát szóra.

- Oké, akkor 9-re odamegyek.

- Rendben van, szia! -tettem le a telefont.

Olyan izgalom járt át, mint kiskoromban amikor meglógtam otthonról. Igaz, hogy csak a szomszédhoz szöktem át, de nagyon büszke voltam magamra. 

Kipattantam az ágyból és lezuhanyoztam. Fél óra válogatás után felkaptam magamra egy színes nadrágot, egy rövid pólót, és egy baglyos nyakláncot. A hajamat felfogtam egy kontyba és lementem a nappaliba. Levettem 2 tálat és csipszet tettem bele. Aztán pattogtattam ki kukoricát is. A bejárati csengő szakított ki a munkálatokból. 

- Szi...- kitártam az ajtót, de elakadt a szavam a nagy virágcsokor láttán.

- Helló Clarie- dugta ki oldalt a fejét Eric. - Ezt neked hoztam. Remélem szereted a rózsákat- óvatosan átadta a csokrot.  

Beleszagoltam a piros virágokba,és elmosolyodtam.

- Igen, köszönöm- hálásan néztem rá, majd beinvitáltam a lakásba. - Ülj le a nappaliban, mindjárt megyek én is, csak kerítek valami vázát. 

Bementem a konyhába és miután átkutattam minden polcot egyetlen 1 vázára bukkantam. Hál' Istennek- gondoltam,aztán beletettem a virágokat és öntöttem hozzá vizet. A 2 nasis tállal a kezemben mentem be a szobába. 

- Mit szeretnél nézni? -kérdezte Eric, amikor lehuppantam mellé a kanapéra.

- Miért én válasszak? 

- Mert te vagy a vendég. És ehhez nincs jó érzékem- tömtem a számba 2 kukoricát.

- Akkooor, mi a választék? 

- Ott vannak CD-k-mutattam a szemben lévő polcra. 

Eric felállt és odasétált.
- Bosszúállók? - mutatott fel egy DVD-t, még mindig nekem háttal.
- Oké.
Benyomtam a tv-t, és betette a lemezt.
- Kérsz valamit inni? - indultam meg a konyha felé ismét.
- Aha.
- És mit?
- Mindegy. Hozz azt, amit magadnak.
2 pohár colával tértem vissza. Letettem őket az asztalra, aztán elindítottuk a filmet.

 Eric tiszta dilis volt. Egyfolytában kommentálta a filmet, kritizálta a szereplőket, és röhejes megjegyzéseket tett. A hasamat fogtam már 10 perc után. A film már rég véget ért, de még mindig az egyik szereplőt figurázta ki. A tv előtt táncolt, és hápogott mint egy kacsa. Nem sok kellett ahhoz, hogy leforduljak a kanapéról.
- Eric, kérlek, hagyd abba. Nem bírom- lihegtem.
- Nem tehetem.
- Miért nem?
- Mert imádom hallgatni ahogy nevetsz- kacsintott.
- Hallod még, csak ülj már vissza.
- Jobb ötletem van- odalépett és felhúzott. - Táncolj te is.
Nevettem és jártam vele azt az idétlen táncot amit kitalált. Ekkor vágódott ki a bejárati ajtó.
- Te meg mi a frászt keresel a házamban?- üvöltött Justin ahogy bedübörgött a szobába.
Az idő mintha lelassult volna. Ha ez most egy film lett volna, továbbpörgettem volna a jelenetet. De nem a tv-ben néztem a Film+ -ot... Megfeszültem, Eric reakcióját várva. Kemény leszek, kemény mint a titán.
- Elfogadtam egy meghívást- szűrte ki a fogai között Eric.
- Takarodj innen! És engedd el!- ordított az énekes, és megragadva a karomat elszakított Erictől.
- Te eressz el engem- téptem ki magam a szorításából, aztán megfogtam Eric csuklóját és a kijárat felé vezettem.
- Most meg mégis hová mész? - tartotta velünk a tempót.
- Bárhova csak el innen.
Eric kocsijának az ajtaja kinyílt, ő a volán mögé,én pedig az anyósülésre ültem be.
- Clar, kérlek ne menj el- fogta meg az ajtót Justin.
A vonásai ellágyultak, már csak enyhe dühöt véltem felfedezni bennük. Megbánást azonban nem.
- Kizárt- becsuktam az ajtót és elindultunk. Az utca végéről is láttam ahogyan a hajába túr, idegesen.